Előző cikk Legfrissebb szám Archívum Keresés Következő cikk

Szent István törvényei


Milyeneknek kell lenniük az egyháziak tanúinak és vádlóinak


A papok tanúi és vádlói pedig legyenek minden gáncs nélküli emberek, kiknek feleségük és gyermekeik vannak, és kik teljességgel Krisztust vallják.


Szintúgy ugyanarról


Világi ember tanúságát egyházi ellen senki se fogadja el. Ugyanis senki se merjen valamely egyházi férfiút nyilvánosan vallatni, hanem csak a templomban.


Úgyszintén más intézkedés


A papok és ispánok pedig hagyják meg minden falusi bírának, hogy parancsukra vasárnaponként minden ember jöjjön össze a templomban, nagyok és kicsinyek, férfiak és nők, kivéve, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki nem véve ezt figyelembe, elmarad azok hanyagságából, verjék meg azokat és hajukat nyírják le.


A péntek megtartásáról


Ha valaki pénteken, melyet az egész kereszténység megtart, húst eszik, egy hétig nappal bezárva böjtöljön.


A gyilkosokról


Ha valaki haragra gyulladva vagy gőgjében felfuvalkodva szántszándékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy tanácsunk határozata értelmében 110 arany penzát fog fizetni, melyből 50-et vigyenek a király kincstárába, másik 50-et a rokonoknak adjanak, 10-et pedig a bíráknak és közbenjáróknak adományozzanak. Maga a gyilkos pedig böjtöljön a kánonok intézkedése szerint.


Szintúgy más rendelkezés


Ha pedig valaki véletlenül öl meg valakit, 12 arany penzát fizessen és böjtöljön, ahogy azt a kánonok rendelik.


Szintúgy a szolgák gyilkosságairól


Ha valaki szolgája megöli másvalakinek szolgáját, adjanak szolgát a szolga helyett, vagy váltsák meg, s (a gyilkos) vezekeljen, mint már mondottuk.


Szintúgy más intézkedés


Ha pedig szabad ember öli meg valaki szolgáját, adjon helyette más szolgát, vagy adja meg az árát, és a kánonok szerint böjtöljön.


Azokról, kik feleségüket ölik meg


Ha valaki az ispánok közül megkeményedve szívében, s nem törődve lelke üdvösségével ami távol legyen a hit követőinek szívétől , felesége meggyilkolásával szennyezné be lelkét, a királyi tanács határozata szerint 50 tinóval engesztelje ki az asszony rokonságát és böjtöljön a kánonok rendelkezése szerint. Ha pedig vitéz vagy jómódú ember esik ugyanebbe a bűnbe, ugyancsak a tanács szerint fizessen a rokonságnak 10 tinót, és böjtöljön, mint mondottuk. Ha pedig közrendű ember találtatik ugyanabban a bűnben, 5 tinóval engesztelje ki a rokonokat és vessse magát alá a mondott böjtölésnek.


A kardrántásról


Hogy a béke szilárd és teljességgel zavartalan legyen, mind a nagyobbak, mind a kisebbek között, bármily rendűek legyenek is, teljességgel megtiltjuk, hogy bárki is kardot rántson avégre, hogy valakit megsebesítsen. Amit, ha valaki ezután, vakmerősége ösztökéitől sarkallva megkísérel, ugyanazon karddal végeztessék ki.


Az esküszegőkről


Ha a tehetősek között találkozik hitében megromlott, tisztátalan szívű, esküjét megtörő, szószegésre vetemedett ember, keze elvesztésével lakoljon esküszegéséért, vagy 50 tinóval váltsa meg kezét. Ha pedig közrendű ember lesz esküszegővé, keze levágásával bűnhődjék, vagy 12 tinóval váltsák meg és böjtöljön, ahogyan a kánonok rendelik.


Az özvegyekről és árvákról


Azt akarjuk, hogy az özvegyek és árvák is részesüljenek a mi törvényeinkből, oly értelemben, hogy ha valamely özvegy asszony fiaival és lányaival marad hátra, s megígéri, hogy ellátja ezeket és velük marad életfogytáig, annak legyen a mi engedelmünkből hatalma arra, hogy ezt tehesse, és azt senki se kényszerítse újabb házasságra. Ha pedig megmásítva ígéretét, ismét férjhez akar menni és árváit elhagyni, az árvák vagyonából egyáltalán semmit se követeljen magának, hanem csakis az őt megillető ruhákat.


Szintúgy az özvegyekről


Ha pedig egy özvegyasszony gyermektelenül marad, és ígéri, hogy nem megy férjhez, hanem özvegységben marad, azt akarjuk, hogy hatalma legyen minden java felett, s tehessen azokkal azt, amit akar. Halála után pedig szálljanak vissza javai férje rokonságára, ha vannak rokonok, ha pedig nincsenek, a király legyen az örökös.


A leányrablásról


Ha valaki a vitézek közül, szemérmetlenséggel szennyezetten, feleségül elrabol magának valamely lányt a rokonság engedélye nélkül, elhatároztuk, hogy a lányt vissza kell adni a rokonságnak, még ha erőszakot tett is volna rajta. És az elrabló fizessen 10 tinót a rablásért, még ha később a lány rokonságával megbékélt volna is. Ha pedig valami szegény köznépi ember indul el ilyen cselekedetre, tegye jóvá a rablást 5 tinóval.


Azokról, akik mások szolgálóival paráználkodnak


Hogy a szabadok folt nélkül őrizzék meg szabadságukat, óvatosságra intjük őket. Aki áthágva azt, másnak szolgálólányával paráználkodik, tudja meg, hogy bűnbe esett, és ezért a bűnért először megkorbácsolják. Ha pedig másodszor paráználkodik ugyanavval, ismét korbácsolják meg és nyírják le haját, ha pedig harmadszor, legyen szolgává a szolgálólánnyal együtt, vagy váltsa meg magát. Ha pedig a szolgálólány teherbe esik, és nem tud szülni, hanem belehal a szülésbe, adjon érte kárpótlásul más szolgálót.


A szolgál paráználkodásáról


Valakinek szolgáját, ha más valakinek szolgálólányával paráználkodik, korbácsolják meg és nyírják le haját. És ha a szolgálólány teherbe esik, és a szülésbe belehal, a szolgát adják el, s árának fele legyen a szolgálólány gazdájáé, másik fele pedig maradjon a szolga gazdájáé.


Azokról, kik feleségük elől az országon kívülre menekülnek


Hogy mind a két nemen valók biztos törvény alatt és sérelem nélkül éljenek és viruljanak, e királyi rendelettel elhatároztatott, hogy ha valami arcátlansággal való ember felesége iránti utálat miatt elmenekül hazájából, felesége bírlalja mindazt, ami férje birtokában volt, mindaddig, míg férjére várni kíván, és senki se merje őt más házasságra kényszeríteni. És ha önként akar férjhez menni, szabad neki házasságot kötnie, s az őt megillető ruhákat magával vinnie, míg a többi vagyonról le kell mondania. És, ha a férje ezt hallva hazatérne, nem szabad mást feleségül vennie, csak a püspök engedélyével.


Az asszonyok lopásáról


Minthogy mindenki előtt borzasztó és visszataszító, ha férfi nemen valót találnak lopásban, és még sokkal inkább, ha női nemhez tartozót, a királyi tanács elhatározta, hogy ha valamely férjes asszony lopást követ el, férje váltsa meg, és ha másodszor esik ugyanebbe a bűnbe, hasonlóképpen váltsa meg, ha pedig harmadszor, adják el szolgálónak.


A boszorkányokról


Ha valami boszorkány találkozik, vezessék azt a bírság törvénye szerint a templomba, és adják át a papnak, hogy böjtöltesse és a hitre oktassa, a böjtölés után pedig haza mehet. Ha másodszor találják ugyanebben a bűnben, rójanak rá hasonló böjtöt, a böjtölés után pedig bélyegezzék meg mellén, homlokán és lapockái között kereszt alakjában a templom kulcsával. Azután hazamehet. Ha pedig harmadízben, adják át a bíráknak.


(István király törvényei Helikon Kiadó, 1988. Hasonmás kiadás)




Konvertálás © 2011 Szarvasi Általános Informatikai Kft