A folyóközeli árvízmentes
peremen, hátságokon már az újkõkorban
(ie. 4300-2400) emberi települések voltak, amelyek az u. "Köröskultúrához"
tartoztak. Igazi ritkaságul szolgál és Közép-Kelet
Éurópában egyedülinek számít a
"szentély" elnevezésû lelet. 7000 éves a neolitikum
vallásos szertartásainak termékenységi varázslatainak
eszköze. Továbbá "szentesi Vénusz" Gyulán
található öcsödi vízmeregetõ edény.
Birkát ábrázoló agyagplasztika. Öcsöd
Kovácshalomnál nagyszabású komplex feltárás,
kiemelkedõ fontosságú neolotikus leletekkel.
A római kor is képviselve
van Trajan császár idejébõl való római
pénzzel. Legutóbbi idõben értékes kelta
emlékekre találtak.
Öcsöd területén
öt középkori falu osztozott:
- Öcsöd:
Igen régi község. 1217 a Váradi Regestrum a tûz
és forróvíz ítéleteirõl már
említést
tesz.
- Bábocka: Elsõ írásos
emléke 1138-bõl, dömösi prépoztság
adománylevelében található.
- Tatárszállás:
A monda szerint 1241 után a visszavonuló tatárcsapattól
lemaradó katonák a
Körös jobb partján
települtek le.
- Fehéregyháza: 1297-tõl
fordul elõ oklevelekben. A XV. századtól mezõvárosi
rangja volt.
- Veresegyház: Neve 1453-tól
olvasható.
A történelem viharai alatt
Öcsöd és a környezõ falvak elõször
a gyulai várnak szolgál. 1575 körül Ungnok Kristóf
ergi várkormányzó Bornemissza Jánosnak ajándékozta.
1612-ben a Rédey család
kapta. 1620-33 között falut alapítottak.
Az öcsödiek sok megpróbáltatásaon
mentek keresztül. 1714-ben az elmenekült és visszatérõ
öcsödiek elmentek Szegedre s a kincstári jószágigazgatótól
Cornet Józseftõl kértek és kaptak engedélyt
régi falujuk megszállására.
Községünk lakosságát
Bocskai hajdúi szaporították. A telepesek Érkeserû
és Váncsod községekbõl kerültek Öcsödre.
Ma így monjduk: Felmegyek Vancsodra, lemegyek Keserûbe.
Mezõvárosi rangot kap. 1745-ben
megváltották az öcsödiek magukat.
Híres az állattenyésztése.
Búzáját a bécsi tõzsdén külön
jegyezték.
Ma is megállják a helyüket
az öcsödi emberek.
4200 lakos él községünkben.